Biztosítási szótár
Abszolút önrészesedés:
levonásos önrészesedés, amelynek mértékét százalékban, vagy összegben (vagy mindkettőben) határozzák meg. Ha a kár összege az önrész összegét nem éri el, a biztosító nem térít. Ha a kár összege nagyobb, mint az önrészesedés összege, a teljes kár meghatározott százalékát vagy a meghatározott önrészesedés összegét a kárból levonják, azt a biztosított maga viseli.
Adatrögzítés:
Az ajánlatok és kapcsolódó iratok, a szerződéssel kapcsolatosan összefüggő állományváltozási, szolgáltatási igények, valamint a manuális díjkönyveléssel kapcsolatos tevékenységek számítógépes nyilvántartásba történő felvitele.
Ág:
(biztosítási ág) a biztosítások kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a (nem-életbiztosítás) és az (életbiztosítás). Elterjedt angol nyelvű elnevezésük (non-life) illetőleg (life).
Ágazat:
(biztosítási ágazat) a (biztosítási ág)-on belül az azonos vagy hasonló kockázatok csoportja. (Pl. a nem-életbiztosítási ágon belüli ágazat a gépjármű-biztosítás)
Ajánlat:
a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet igénylő szerződő (a védelem a biztosítottra vonatkozik). Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja. (szerződés létrejötte)
Ajánlati mellékletek (pl. egészségi nyilatkozat, állapotlap):
a szerződés megkötéséhez szükséges kiegészítő információkat tartalmazó nyomtatványok, bizonylatok.
Ajánlattétel:
a biztosítás megkötésének kezdeményezése az ügyfél (szerződő, biztosított) által, az ajánlat kitöltésével és aláírásával.
Akaraton kívüliség:
a biztosítási baleset-fogalom lényeges fogalmi eleme. Azt jelenti, hogy a biztosított akarat-elhatározása és a bekövetkezett (biztosítási esemény) között nincs ok-okozati összefüggés.
Alapbiztosítás:
a szabályzatokban rögzített kockázatokat tartalmazó biztosítási alapszerződés, amelyhez (kiegészítő biztosítás)-ok is köthetők.
Alkusz:
(bróker) az ügyfél megbízásából jár el, előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége kiterjedhet - az ügyfél képviseletében – a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából az alkusz jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító hozzájárulása vagy az ügyfél felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.
Állomány:
a biztosító egyidejűleg érvényes biztosítási szerződéseinek összessége.
Állomány-átruházás:
jogi aktus, amelynek eredményeként az egyik biztosító egy másik biztosítónak adja át az állományát vagy annak egy részét. A kötelezettségek a továbbiakban az átvevő biztosítót terhelik, de a jogosultságok is megilletik. Az állomány-átruházáshoz a (MNB) engedélye szükséges, azonban erről az érintett ügyfeleket is értesíteni kell.
Általános szerződési feltételek (ÁSZF):
az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója (a biztosító) több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
Alulbiztosítás:
ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a (pro rata) kártérítés. A (preimer risque) biztosításoknál nem jöhet szóba a pro-ráta alkalmazása.
Átdolgozás:
folyamatos kockázatviselést garantáló szerződéskötési megoldás, amelynek során a régi szerződés – közös megegyezéssel – megszűnik, az új pedig – ezzel egy időben – hatályba lép. Két különböző, eltérő azonosítójú szerződésről van szó, és a megoldás különbözik a (szerződésmódosítás)-tól.
AUDATEX:
Németországban kifejlesztett számítástechnikai program a gépjárműkárok, javítási költségek egységes megállapítására, illetőleg becslésére.
Avultatás:
a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg. Ha pl. egy gépjármű – – a kár időpontjában – 70%-os műszaki állapotú, és totálkárt szenved, a károsult az újkori érték 70%-ára tarthat igényt. A fennmaradó 30% az avultatás mértéke, amelyet a tulajdonosnak kell viselnie. (kármegosztás)
Baleset:
a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.
Baleset-biztosítás:
balesetbiztosítási szerződés alapján a biztosító különösen a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, vagy a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
Betegség:
A mindenkori orvostudomány által rendellenesnek tartott biológiai, testi, pszichés állapot.
Bizonyítási teher:
eljárásjogi fogalom, amely azt szabályozza, hogy egyes tényeket kinek kell bizonyítani. A bizonyítás sikertelensége az igényérvényesítést kizárja. A biztosítási jogviszonyban a biztosítási esemény bekövetkezését, valamint a kár összegét mindig a biztosítottnak, a mentesülési ok fennállását pedig mindig a biztosítónak kell bizonyítania.
Biztosítási ág:
a biztosítások kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a (nem-életbiztosítás) és az (életbiztosítás). Elterjedt angol nyelvű elnevezésük (non-life) illetőleg (life).
Biztosítási ágazat:
a (biztosítási ág)-on belül az azonos vagy hasonló kockázatok csoportja. (Pl. a nem-életbiztosítási ágon belüli ágazat a gépjármű-biztosítás.)
Biztosítási csalás:
célzatos bűncselekmény, amelynek során a biztosítót tévedésbe ejtik, vagy tévedésben tartják, és ezzel kárt okoznak. (a csalás törvényi tényállást a Btk. 373. §-a rögzíti)
Biztosítási díj:
a biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. A feltételek rögzítik, hogy az esedékes díj elmaradása után mennyi idővel szűnik meg automatikusan a szerződés. A felek megállapodhatnak ( díjhalasztás)-ban is.
Biztosítási érdek:
vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt, vagy azt ilyen személy javára köti. Ha az érdek megszűnik – pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta -, az érdekmúlás miatt a biztosítási szerződés is megszűnik. Az érdekmúlás tényét mindig be kell jelenteni a biztosítónak.
Biztosítási esemény:
a szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy életbiztosítások esetén egy meghatározott időpont elérése, balesetbiztosításoknál pl. testi sérülés, rokkantság.
Biztosítási időszak:
a szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de ettől eltérő is lehet. Különösen a szerződés felmondásánál van jelentősége.
Biztosítási összeg:
a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa. (alulbiztosítás, túlbiztosítás)
Biztosítási szerződési feltételek:
biztosítási szerződésekre vonatkozó általános szerződési feltételek, minimális tartalmukat jogszabály rögzíti.
Biztosítási tevékenység:
szigorúan szabályozott gazdasági, pénzügyi tevékenység. Szerződésen, jogszabályon vagy tagsági viszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a (biztosító) megszervezi a (veszélyközösség)-et, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a (biztosítási díj)-at, meghatározott tartalékot képez, a kockázatokat átvállalja, és szolgáltatásokat teljesít. Biztosítási tevékenység csak az MNB előzetes engedélyével folytatható.
Biztosítási titok:
minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek - ideértve a károsultat is - személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási törvény:
2015. december hó 31-ig a 2003. évi LX. törvény, 2016. január 1-től a 2014. évi LXXXVIII. törvény, általánosan használt rövidítése Bit. A biztosítás közjogának és állami felügyeletének szabályait tartalmazza.
Biztosításközvetítő:
a biztosítóintézet és a biztosítási védelmet kereső ügyfél között közvetítő személy; tevékenysége a biztosítási szerződés létrehozásában és fenntartásában való közreműködés. Munkájáért (jutalék)-ot kap. Pozícióját tekintve lehet a biztosító megbízottja(ügynök) vagy az ügyfél képviselője (alkusz).
Biztosító:
biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító részvénytársaság, biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület.
Biztosító egyesület:
önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon, egyesületi formában működő, biztosítási tevékenységet végző szervezet. Kizárólag tagjai részére nyújt – tagsági díj ellenében – biztosítási szolgáltatásokat. Tevékenységét az MNB engedélyezi, és ellenőrzi működését is.
Biztosító részvénytársaság:
részvénytársasági formában működő biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki, a társasági forma lehet zártkörű és nyílt, melyet a biztosító társaság nevében kötelezően fel kell tüntetni.
Biztosítók kockázatkezelési módszerei:
-Kárfelosztás (pl. vagyoni kár esetén)
-Kockázatfelosztás (életbiztosítás esetén)
Biztosított:
a biztosítási szerződés fontos alanya, az ő életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. A biztosító szolgáltatására mindig ő (vagy az általa megjelölt kedvezményezett) lesz jogosult (kivéve a felelősségbiztosítást, ahol a biztosító közvetlenül a károsultnak térít), még akkor is, ha a díjat a (szerződő) fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerződővel.
Bónusz:
díjkedvezmény, amellyel a biztosító leggyakrabban az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével, vagy a következő évi díj csökkentésével (pl. Kötelező Gépjármű-felelősségbiztosítás).
Casco:
gépjárművek sajáthibás kárainak fedezetére szolgáló biztosítás. Az alapbiztosítás a töréskár, elemi kár, tűzkár, üvegkár, amely általában kiegészül a lopás, és egyéb választható kockázatokkal. Az autó-casco a legismertebb, de van hajó-casco, légijármű-casco stb. is.
Cselekvőképesség:
(jogképesség)-nél szűkebb fogalom, ami azt jelenti, hogy a cselekvőképes (természetes vagy jogi) személy saját elhatározásából válhat jogviszonyok alanyává aki maga vállalhat kötelezettséget, illetőleg jogosultságokat. Gyakorlatilag szerződéskötési képességet jelent. A természetes személy – főszabályként – 18 éves korától rendelkezik korlátlan cselekvőképességgel. Lásd még: (cselekvőképtelenség), (korlátozott cselekvőképesség).
Cselekvőképtelenség:
a cselekvőképesség hiánya. A cselekvőképtelen személy érvényesen nem köthet szerződéseket, nem tehet jognyilatkozatot nevében törvényes képviselője jár el. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 12. életévét még nem töltötte be, vagy akit a bíróság – életkorától függetlenül – cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.
Díj részei:
-Bruttó díj (Vállalkozói díjrész): a biztosítással kapcsolatos költségek, biztosító költségei
-Nettó díj (Kockázati díjrész): A várható károk kifizetésére, nagysága egyenlő a kockázatok várható értékével.
-Díjtartalék: lásd alább.
Díjbetudás:
Átdolgozáskor az előző biztosításra már befizetett, az átdolgozás dátuma utáni időszakra szóló díjrésznek a régi biztosításról az új biztosításra történő átkönyvelése.
Díjelőírás:
a naptári évben fizetendő, előre fizetmények összegével csökkentett és a fennálló hátralékkal növelt biztosítási díj összege.
Díjelőleg (foglaló díj):
Az új szerződések első díja, amit a kockázatelbírálás befejezéséig nem lehet a szerződésre könyvelni. A biztosító és a szerződő megállapodhat a foglaló díj halasztott megfizetésben.
Díjesedékesség:
A biztosítási díj első ízben a szerződés létrejöttekor, később pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
Díjfelszólítás:
az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás a respiro időn belül.
Díjfizetés:
a biztosítási díj szerződésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási időszak egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában részletfizetést tesznek lehetővé. A díjfizetés elmulasztása a szerződés megszűnését eredményezi.
Díjhalasztás:
az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.
Díjkalkuláció:
matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat számítják ki.
Díjkezelési rendszer:
Hasonló díjfizetési módok csoportosítása, amelyeket a rendszerekben egyforma módszerrel és elvek alapján kezelnek.
Díjkintlévőség:
a biztosítók mérlegében aktívaként szereplő, a tárgyévben esedékessé vált, azonban be nem folyt díjak összege.
Díjkönyvelés:
Az a tevékenységsor, amely során a biztosító az ügyfelei által befizetett díjakat a szerződéshez rendeli, és a nyilvántartásban rögzíti.
Díjliberalizálás:
a hatósági díjak átalakítása kockázatarányos, piaci díjakká. A verseny alapvető feltétele.
Díjnemfizetés:
Az az esemény, amelynek bekövetkeztekor a biztosító kockázat viselése a (respiró) lejáratának napján, annak 24. órájában megszűnik.
Díjnyugta:
a (biztosításközvetítő) vagy a biztosító képviselője által kiállított okirat, amely a biztosítási díj átvételét igazolja. Csak a “személyes” díjbefizetéskor állítják ki; egyéb esetekben a biztosítási díj befizetését a befizetési csekk vagy a bankszámlakivonat igazolja. Szigorú számadású nyomtatvány.
Díjszabás:
az egyes biztosítási szerződésfajták alapdíjait, díjpótlékait, engedményeit tartalmazó díjtáblázat, tarifa.
Egyéni kockázatkezelési módszerek:
-Kockázatkikerülés: Veszélyes tevékenységtől való tartózkodás.
-Kármegelőzés: Tudatos, aktív magatartás, mellyel az ember a kár bekövetkezésének valószínűségét csökkenti (pl. értékes tárgyakat széfben tart, riasztó az autón).
-Önbiztosítás:
1. Tartalékképzés
2. Kockázatmegosztás
Egyezség:
polgári jogi szerződés, amelyben a felek arról állapodnak meg, hogy a jogosult az egyezségben rögzített összeget követelésének végleges kielégítéseként elfogadja, s további igényeiről lemond.
Előzetes fedezetigazolás:
A kötelező gépjármű felelősségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentum, amelyben a biztosító - az üzembentartó kérésére - előzetesen elvállalja a kockázatokat. A biztosító írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges ahhoz, hogy a kockázatviselés már a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék.
Előzményvizsgálat:
Annak ellenőrzése, hogy a bejelentett káresemény kapcsolódik-e korábbi káreseményhez.
Első díj:
(díjelőleg) az első biztosítási időszakra, vagy annak egy részére megállapított díj.
Érdekmúlás:
jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerződésben. Ha a (biztosítási érdek) megszűnik, a biztosítási szerződés is megszűnik.
Értékcsökkenés:
a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentő tényező (écs). A károkozó a kárnak ezt az elemét is köteles megtéríteni.
Értékkövetés (indexálás):
a biztosító a biztosítási szerződés értékének megőrzése ill. az alulbiztosítottság elkerülése érdekében évente, a biztosítás évfordulóját megelőzően a KSH adatai alapján indexálja (megemeli) a biztosítási összegeket.
Esedékességi értesítő:
A díj befizetési időpont előtt az ügyfél tájékoztatása az esedékes díjról, a gyakorlatban sokszor az Art. előírásai szerint számlának minősülő formában és tartalommal.
EUROTAX:
a gépjármű- és alkatrész árak katalógusa, gyári, illetőleg piaci információk alapján.
Évforduló:
Szabályzattól függően a naptári év váltása vagy a szerződéskötés dátumán történő évváltás.
Extra tartozék:
általában a CASCO biztosításoknál használatos fogalom. A biztosított vagyontárgy olyan tartozéka, amely a rendeltetésszerű használatot segíti, vagy komfortosabbá teszi. A vagyontárgy értékét, és így általában a biztosítási díjat is növeli.
Felelősségbiztosítás:
a biztosított által másnak okozott károkra nyújt fedezetet; a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerződésben meghatározott esetekben. Lásd még: általános felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, termék felelősségbiztosítás, környezetszennyezési felelősségbiztosítás, szakmai felelősségbiztosítások, KGFB.
Felmondás:
a kárbiztosítási szerződéseket jellemzően bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja,a (biztosítási időszak) végére, azt megelőzően legalább 30 nappal, írásban
Felülvizsgálat:
A kárjegyzőkönyv és a helyszín magasabb beosztású kárszakértő általi ellenőrzése.
Futamidő:
A határozott időszakra megkötött biztosítási szerződés érvényességi tartamát jelenti.
Függő díj:
Az a fizetmény, amelynek rendeltetését az állomány- és díjnyilvántartás alapján nem lehet megállapítani.
Függőkár:
olyan, (biztosítási esemény)-ből származó kár, amelyet a biztosítónak már bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg.
Gyógykezelés:
az OEP által elismert orvosi beavatkozás, mely az orvostudomány általánosan elfogadott korszerű ismereteit alkalmazza az egészség újbóli helyreállítása, az egészségi állapot javítása, illetve rosszabbodása megakadályozása céljából.
Gyorsított kárrendezés:
számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult – egyezséggel – követelése kielégítéseként elfogadja.
Hatályba lépés:
Az az időpont, amelyet követően a felek a biztosítási szerződésben foglaltak szerinti jogaikat érvényesíthetik.
Hitelbiztosítás:
a hitelezésből eredő kockázatok és károk fedezetéül szolgáló biztosítási forma.
Hitelfedezeti biztosítás:
a hitelintézet vagy a hitelező által – a tartozás biztosítékául – követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, a biztosítási szolgáltatásra általában – az ún. társbiztosítotti pozícióban lévő – hitelező jogosult.
Hitellevél:
a gépjármű-biztosítás területén, és ma már egyre gyakrabban alkalmazott kárrendezési megoldás. A károsult nem készpénzt kap, hanem egy – a javítóműhelynek címzett – hitellevelet, amelynek alapján a javítást elvégzik, és utólag a biztosítóval, mint adóssal elszámolnak.
Időszakos biztosítások:
határozott időre kötött biztosítási szerződések. A biztosító csak a szerződésben naptárilag – év, hó, nap, óra, perc – megjelölt időszakra vállalja a kockázatot. Az időszak leteltével a szerződés automatikusan megszűnik.
Indexálás:
a szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a (biztosítási díj) vagy a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerződés egyéb feltételeinek módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól, és a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ.
Intervenció:
a biztosító hivatalos díjbeszedési folyamata, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerződés fenntartását szolgálja.
Ismeretlen üzembentartó:
ha a kárt gépjármű okozta, de az üzembentartó személye nem állapítható meg, a károsult kárát a MABISZ a Kártalanítási Számla terhére megtéríti. Nem térülnek meg azonban az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékaiban, közművekben, valamint a reklámhordozókban okozott károk.
Ittasság:
a jogi és szerződési gyakorlatban a 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság. A biztosítási szerződésekben általában (mentesülés)-i ok.
Járadék:
rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló szolgáltatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethossziglan folyósítanak. A biztosító által folyósított járadék lehet járadékopción alapuló vagy jövedelempótló.
Jármű önkényes elvétele:
bűncselekmény (Btk. 380. §), amelyet az követ el, aki idegen járművet mástól úgy vesz el, hogy közben nem vezérli tulajdonszerzési szándék, csak pl. az időleges jogtalan használat. Ha a cselekmény tulajdonszerzési célzattal is párosul, akkor a minősítés: lopás (Btk. 370. §).
Jogalap vizsgálat:
annak ellenőrzése, hogy jogos-e a károsult ügyfél kártérítési igénye a biztosítási szabályzat és a benyújtott iratok alapján.
Jogalap-elbírálás:
döntési folyamat, amelynek során a biztosító arról nyilatkozik, hogy a bejelentett (kár)eset a szerződés szerint (biztosítási esemény)-nek minősül-e, illetőleg nem áll-e fenn (mentesülés). A jogalap-elbírálás során dönt a biztosító az esetleges (kármegosztás) alkalmazásáról is.
Jogképesség:
polgári jogi fogalom, azt jelenti, hogy a jogképes (természetes vagy jogi) személy jogviszonyok alanya lehet; jogai, illetőleg kötelezettségei lehetnek (pl. örökölhet). Az ember születésétől a haláláig korlátozás nélkül jogképes. A jogi személyek megalakulásuktól megszűnésükig rendelkeznek jogképességgel.
Jogosulatlan biztosítási tevékenység:
bűncselekmény. Az követi el, aki (biztosítási tevékenység)-et a (biztosítási törvény)-ben előírt engedély nélkül végez. (Jogosulatlan pénzügyi tevékenység, Btk. 408. § c) pont)
Jogosultság:
a belső szabályzatokban rögzített jogkörök, amelyek egy adott tevékenység elvégzését engedélyezik vagy magasabb szintű egységhez vagy ügyintézőhöz való továbbítását írják elő.
Jogvédelmi biztosítás:
a szerződés alapján a biztosító a biztosított részére anyagi vagy természetbeni segítséget nyújt az ellene indított polgári-, büntető-, szabálysértési ügyekben. A szolgáltatás általában a költségek átvállalásával, ügyvéd állításával realizálódik.
Jövedelempótló járadék:
a károkozó vagy a felelősség-biztosítója által folyósított (járadék), amely a károkozás miatt kiesett jövedelem pótlásával igyekszik helyreállítani az eredeti állapotot. Az ilyen járadék is jövedelem, ezért a személyi jövedelemadó számításánál figyelembe kell venni.
Jutalék:
a biztosító a (biztosításközvetítő) eredményes munkáját, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységét jutalékkal honorálja. A jutalék megállapítható szerződésenként (darabjutalék) is, de igazodhat a biztosítási összeghez is.
Kalózbiztosító:
olyan biztosítóintézet, amely a hazai biztosítás-felügyelet engedélye nélkül folytat biztosítási tevékenységet az országban.
Kár:
a károsult vagyonában beálló értékcsökkenés, az elmaradt vagyoni előny és a károsultat ért vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költséges összessége.
Kárbejelentési kötelezettség:
a biztosítási esemény bekövetkezését a szabályzatban megállapított idő alatt a biztosítónak be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
Kárenyhítés:
a már bekövetkezett kár (biztosítási esemény) károsító hatásait csökkentő magatartás. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
Kárkifizetés:
a kárrendezés utolsó mozzanata, amikor az utalványozott összeget átutalják a kártérítésre jogosultnak.
Kárkori érték:
a biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.
Kármegelőzés:
olyan magatartás, amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.
Kármegosztás:
a károkozásért való felelősség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között. Ha például a bekövetkezett ütközésért “A”-t 70%-ban, “B”-t pedig 30%-ban terheli a felelősség, akkor “A” (illetőleg felelősségbiztosítója) “B” kárának 70%-át, míg a “B” részes “A” kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100%-ot.
Kármentességi nyilatkozat:
az a dokumentum, amelyben a szerződés reaktiválását kérő ügyfél nyilatkozik, hogy utólagos kárigényt nem nyújt be a díjjal nem fedezett időszakra.
Káronszerzés tilalma:
a károsultat a károkozó köteles olyan helyzetbe hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán. Ha egy 70%-os műszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100%-os) autó értékét kapná, előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás előtt. A káronszerzés tilos, jogszabályba ütközik. A példa szerint 30%-os különbözetet a károsultnak kell viselnie.
Kárrendezés:
a kár bejelentésétől a végleges kifizetéséig, illetve annak végleges elutasításáig tartó munkafolyamatok összessége. Beletartozik az igényjogosultság megállapítása, a biztosítási események bekövetkezésének vizsgálata és ezen belül a káresemény okainak megállapítása, a kárnak okmányok alapján történő és/vagy helyszíni felmérése, a becslés alapján az összegszerű kár megállapítása, kárjegyzőkönyv felvétele, végül döntésre, kifizetésre való előkészítése és a jogos kártérítés folyósítása.
Kártalanítási Számla:
a MABISZ által kezelt alap a garancia alap. Ebből térítik meg a biztosítással nem rendelkező, gépjármű üzembentartók által okozott károkat. A számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott személyi sérüléses károkat is, illetve súlyos személyi sérülés , vagy halálesetén a gépjárműben keletkezett károkat is.
Kárügyintézés:
gyűjtőfogalom, amely magába foglalja a biztosítási eseményekhez kapcsolódó tevékenységeket, a kárbejelentéstől, a kárszemlén keresztül a kárkifizetésig, az utólagos pénzügyi tevékenységekig.
Kedvezményezett:
az életbiztosítási összeg felvételére jogosult, szerződésben megnevezett személy. Ez lehet maga a biztosított is (elérési biztosítás), vagy bármely személy, illetőleg, a kötvény bemutatója is. Ha nincs megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosított örököse a jogosult. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt, írásban bármikor módosítható a szerződő és a biztosított egyidejű nyilatkozatával.
Kedvezményezett jelölése:
az életbiztosítási szerződés megkötésének egyik leglényegesebb mozzanata a kedvezményezett megnevezése. A kedvezményezettet a szerződő nevezi meg; ha a szerződő és a biztosított személye nem azonos, a szerződéskötéshez, így a kedvezményezett kijelöléséhez is, szükséges a biztosított hozzájárulása. A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölhet, eltérő biztosított esetén annak hozzájárulásával.
Kettős biztosítás:
ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerződés.
Kezdeti biztosítási összeg:
a biztosítási szerződésben – annak megkötésekor –feltüntetett biztosítási összeg.
Kiegészítő biztosítás:
az alapbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó szerződés. Ha az alapbiztosítás megszűnik, a kiegészítő szerződés is megszűnik.
Kizárás:
a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerződés kizár a biztosítási fedezetből, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény – nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be. (mentesülés)
Kockázat-elbírálás:
Technikai és egészségügyi kockázat-elbírálásról beszélünk, alapja az ajánlat, az egészségi nyilatkozat és egyes eseteknél az orvosi vizsgálat adatai.
Kockázatelbírálás eredménye:
-Elfogadás
-Díjemelés
-Halasztás (reponálás)
-Elutasítás
-Alternatív megoldások: – Biztosítási összeg csökkentése – Tartam rövidítése – Más módozat – Kizárás
Kockázati díj:
a (biztosítási díj) azon része, amely az átvállalt kockázatból származó károk fedezetéül szolgál. Ebből a díjrészből fizetik a biztosítottaknak járó szolgáltatásokat, s ebből képezik a (függő kár)-ok tartalékait is. Nettó díjnak is nevezik, mert nem tartalmazza a (vállalkozói díj) részt.
Kockázatkezelés:
döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, illetőleg védelmi eszközöket rendelnek mellé.
Kockázatviselés:
A biztosító biztosítási szerződésben meghatározott kötelezettségeinek összessége.
Kompozit biztosító:
Olyan biztosító, amely mind az élet-, mind a nem-életbiztosítási ág művelésére jogosult. Az első biztosítási törvény 1996. január 1-jei hatálybalépése után hazánkban kompozit biztosító nem alapítható. A hatálybalépés előtt már kompozit engedéllyel rendelkező biztosítók azonban mindkét ágat tovább művelhetik.
Kórház:
az illetékes minisztérium és az OEP által engedélyezett és nyilvántartott kórházak és klinikák, melyek állandó orvosi irányítás és felügyelet alatt állnak, valamint a fegyveres testületek kórházai.
Nem minősül kórháznak:
– tüdőgondozók – szanatóriumok – szociális otthonok – gyógyfürdők – gondozó intézetek
Korlátozott cselekvőképesség:
a cselekvőképesség törvényi vagy bírói korlátozása. A korlátozottan cselekvőképes személy csak a mindennapi élet szokásos, egyszerű ügyleteit kötheti meg törvényes képviselője nélkül. Korlátozottan cselekvőképes a kiskorú személy 12 és 18 éves kora közötti időszakban; illetőleg az is, akinek cselekvőképességét – életkortól függetlenül – bírói ítélet korlátozza.
Költségtérítés:
munkakörhöz kapcsolódó feladatok végzése közben indokoltan felmerült, meghatározott költségfajták térítése.
Kötelező biztosítás:
a biztosítási szerződés megkötése alapvetően a szerződéses szabadság körébe tartozik. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerződés megkötését kötelezővé teheti: legismertebb formája a (Kötelező Gépjármű-felelősségbiztosítás), de biztosításkötési kötelezettségük van pl. a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás:
Magyarországon gépjármű és segédmotoros kerékpár csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik. A biztosítás bármelyik – ilyen üzletággal foglalkozó – biztosítónál megköthető. A szerződés megkötését a hatóságok – közülük a rendőrség – is ellenőrzi.
Kötvény:
az (ajánlat) elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben “viselkedik” az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.
Közlési kötelezettség:
a szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Közvetlen perlés:
felelősségbiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a károsultnak teljesít. Ha azonban a károsult perrel él, akkor a károkozó ellen kell pert indítania, közvetlenül a biztosítót nem perelheti. A főszabály alól egyetlen kivétel van: a gépjárművek üzembentartóinak felelősségbiztosításából származó követelése esetén a biztosító közvetlenül is perelhető.
Lejárat:
a biztosítási szerződésben naptárilag megjelölt időpont, amikor a szerződés megszűnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Pl.: elérési életbiztosítás.
Lízing:
Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
MABISZ:
Magyar Biztosítók Szövetsége. 1990. november 14-én alakult, a biztosítótársaságok országos szakmai érdekképviseleti szervezete. Az érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátását koordinálja (oktatás, informatika, kármegelőzés). A MABISZ kezeli a kötelező felelősségbiztosításhoz kapcsolódó Kártalanítási Számlát, valamint működteti a nemzeti Zöld Kártya Büro-t. A havonta megjelenő Biztosítás Szemle című szaklap kiadója.
Malus:
az alapdíjhoz képest meghatározott pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele – a biztosítási időszakon belül – igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következő időszak díjait növeli.
Manipuláció:
a biztosítási szóhasználatban szakkezelést jelent, amelynek során a beérkezett ajánlatban jelzett kockázatokat a biztosító elbírálja, megállapítja a díjat és kötvényt állít ki.
– Teljes körűség: Nyomtatványok ellenőrzése, helyes kitöltés – Jogszerűség: Aláírások ellenőrzése, egyértelmű válaszok ellenőrzése – Díjszámítás ellenőrzése – Díjigazolás: Foglalódíj befizetésének ellenőrzése
Maradványérték:
a totálkárossá vált vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke, amelyet a kárkori értékből le kell vonni.
Mentesülés:
a biztosító egyes – szerződésben meghatározott – esetekben a biztosítási esemény bekövetkezése ellenére mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól.
Minimális díj elve:
a (biztosítási törvény) által rögzített szabály, amely szerint a biztosítónak legalább olyan mértékű díjat kell kalkulálnia, amely előreláthatóan fedezetet nyújt valamennyi vállalt kötelezettség teljesítésére, és a biztosító költségeire. (Nyereséget, hasznot tehát nem kötelező kalkulálni!)
Módosítás:
A felek közös megegyezéssel – a jogszabályi keretek között – a közöttük fennálló szerződést módosíthatják. A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett rendelkezései változatlanul maradnak hatályban. A biztosítási szerződésnek tipikusan csak a szerződést lényegében nem érintő részei módosíthatóak.
Módozat:
meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerződések (termék).
Nem vagyoni kár:
a károkozónak (felelősségbiztosítónak) a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie, hiszen a kártérítés célja a teljes reparáció, azaz a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a károsodás be sem következett volna. Nem vagyoni károk adódhatnak pl. súlyos esztétikai sérülésekből, az életvitel elnehezüléséből, a hozzátartozók elvesztése miatti traumákból.
Nem-életbiztosítás:
az (életbiztosítás)-i ágba nem tartozó ágazatok; pl. balesetbiztosítás, járművek kárainak biztosításai, felelősségbiztosítás.
Objektív felelősség:
vétkesség nélküli felelősségi forma. Lásd még: vétkesség, veszélyes üzem.
Objektív kockázat-elbírálás:
a kockázat-elbírálás olyan módszere, amikor a biztosító tárgyi ismérvek alapján (Pl.: tűzveszélyesség foka, vagyonvédelmi berendezések minősége, az épület szerkezete és anyaga stb.) ítéli meg kockázatának súlyosságát.
Panaszügyintézés:
a biztosító döntései ellen reklamációt lehet benyújtani az érintett biztosítóintézethez. Valamennyi társaság önálló panasz-ügyintézési apparátust működtet, az (ügyfél-tájékoztató)-ban megjelöli a panaszfórumokat.
Pénzmosás:
a bűncselekményből (illegálisan) – főleg a feketegazdaságból – származó pénzösszegek banki és biztosítási csatornákon való átfuttatása és “legalizálása”.
Pro rata:
(alulbiztosítás) esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez.
Reaktiválás:
a díjnemfizetés vagy átdolgozás miatt megszűnt biztosítási szerződések – eredeti tartalommal történő – újbóli hatálybaléptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak maradéktalan befizetése. Csak akkor van rá lehetőség, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték!
Regressz:
visszakövetelési jog. Ha a biztosító a más által a biztosítottnak okozott kárt a direkt biztosítás alapján megtérítette, ezt az összeget a károkozótól visszakövetelheti. Ha a károkozó ellen pert indít, az ügyfél többletigényét is köteles érvényesíteni, sőt a biztosítottat elsőbbség illeti meg, ha a befolyt összeg nem elegendő mindkettejük igényének kielégítésére. Visszakövetelési joggal élhet a biztosító a felelősségbiztosítás esetén is, ha biztosítottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a kárt. (A károsultat azonban mindig kártalanítani kell!)
Reklamáció:
adminisztrációs, értékesítési hiba vagy mulasztás elleni felszólamlás.
Rendszámegyezmény:
az európai országok zöménél még a (Zöld Kártya) bemutatására sincs szükség, mert az államok a magyar forgalmi rendszámot, és a „H” országjelet, a felelősségbiztosítás igazolásául elfogadják. Fontos tehát a “H” országjel is, azt nem pótolja a rendszámtáblán lévő H betű!
Respiro:
a biztosítási díj esedékességétől számított – és a szerződésben rögzített – időszak, amely alatt a biztosító a díj megfizetése nélkül is kockázatban áll. A díjfizetés elmulasztása esetén a szerződés megszűnését eredményezi. Tartama: általában 30 nap, de a felek ennél hosszabb respiro-ban is megállapodhatnak. Rövidebben azonban nem! (kogencia)
Részleges kár:
a biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a totálkár.
Storno:
a szerződés bármely okból történő semmissé tétele, a biztosító nyilvántartásából való kivétele, törlése.
Számszaki ellenőrzés:
annak vizsgálata, hogy az ajánlatban kikalkulált díj és állománydíj, helyes-e.
Szerződés létrejötte:
az ajánlat biztosító általi elfogadása, vagy más olyan magatartás, illetve körülmény, melyhez a törvény a szerződés létrejöttét köti. Erről a biztosító kötvényt állíthat ki.
Szerződés megszűnése:
jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet: időszakos biztosításoknál a tartam lejártával; a díjfizetés elmulasztásával; érdekmúlással; vagy felmondással.
Szerződésmódosítás:
a szerződő felek egybehangzó nyilatkozatán alapuló változás, amelynek során csak a szerződés egyes részei (pl. díj) módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad. (átdolgozás)
Szerződő:
a biztosítási szerződés kulcsszereplője. Ő kezdeményezi a szerződéskötést az ajánlat megtételével, ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díj fizetésére is. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal.
Tartalmi ellenőrzés:
annak vizsgálata, hogy a módozati szabályzatok előírásainak megfelel-e az ajánlat erre vonatkozó adata.
Tartamengedmény:
a több évre megkötött biztosítások szerződőinek adott díjengedmény. Idő előtti megszűnés esetén a biztosító az engedményeket jogosult visszakövetelni.
Területi hatály:
földrajzilag, helyrajzilag vagy természetben meghatározott fogalom; a biztosítási szerződésben azt jelenti, hogy a biztosító csak a meghatározott területen bekövetkezett (biztosítási esemény)-ekre visel kockázatot. Például az autóbiztosításoknál a jellemzőbb területi hatály: Európa, valamint Törökország kontinensen kívüli része.
Totálkár:
a biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, eltűnése, vagy olyan mértékű károsodása, hogy a helyreállítás, vagy a javítás már nem gazdaságos. (maradványérték)
Törlés:
a biztosítási szerződések bármely okból való megszűnése, illetőleg ezen szerződéseknek a biztosító könyveiből történő kivezetése. (storno)
Törlésértesítő:
a törlés tényének írásban való közlése a szerződővel. A törlésértesítő kiküldését a jogszabály nem teszi kötelezővé a biztosító számára.
Túlbiztosítás:
ha a biztosítási összeg nagyobb, mint a vagyontárgy tényleges értéke, a kárbiztosítási szerződésnek az a része, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik – semmis, a díjat le kell szállítani. Totálkár esetén a biztosító térítési kötelezettségének felső határa a tényleges érték lesz a (káronszerzés tilalma) miatt. Kivétel: (újérték-biztosítás).
Újérték-biztosítás:
a (túlbiztosítás) a kárbiztosítási szerződésben tilos; a károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel: amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól (pl. a növények hozama) vagy a biztosító az új állapotba való beszerzés költségeit vállalja. Ilyenkor nincs (avultatás). A lakás- és épületbiztosítások újértékre szólnak.
Utalványozás:
A pénzügyi folyamatot is magában foglaló eljárás (pl. kárrendezés) befejező aktusa, amely során a felelős vezető aláírásával elismeri, hogy a kárügy rendezése megtörtént, a jogalapot tisztázták, a kártérítési összeget helyesen állapították meg, és ezekre tekintettel rendelkezik a kártérítési összeg kifizetésről.(díjvisszautalás, kölcsönkifizetés, szállítói számlák, stb.) Nem kárrendezés specifikus.
Ügyfél-tájékoztató:
a biztosító egyértelmű, részletes és közérthető, Bit. által előírt és deffiniált tartalmú írásos információja, amely a biztosító főbb adatait és a megkötendő szerződés jellemzőit tartalmazza.
Ügynök:
a biztosító megbízottjaként tevékenykedő (biztosításközvetítő). A biztosítóval létesített munkaviszony vagy megbízási szerződés alapján dolgozik. Megbízotti minőségben való károkozásáért a biztosító felelős. Típusai: ügynök (vezérügynök), többes ügynök.
Vagyonbiztosítás:
a régi Ptk-ban (1959. évi IV. törvény) meghatározott olyan biztosítási forma, amely a biztosított vagyonában bekövetkezett kárt téríti meg a szerződésben rögzített módon. Vagyonbiztosítást csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt.
Változás bejelentési kötelezettség:
a szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál a szerződőnek írásban kell bejelenteni. Ennek elmulasztása, a biztosító mentesülését eredményezheti.
Veszélyes üzem:
olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt, az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel.
Veszélyközösség:
az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.
Veszélynem:
természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetőleg veszteséget okozhat. Veszélynemek például: tűz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés, stb.
Vétkesség:
felelősségi kategória, akkor áll fenn, ha a kár okozója nem úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható.
Záradék:
a típusszerződéseket kiegészítő, kétoldalú megállapodás – a biztosítási szerződés szerves része.
Zöldkártya:
Nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat(kártya), amely azt igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában olyan felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában) okozott károkra is. A Zöldkártyát a felelősségbiztosító – kérésre – állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti. (rendszámegyezmény)
Kötelező biztosítás gyorsan,
4 egyszerű lépésben
Adja meg gépjárműve, a szerződő és a biztosítási előzményeinek adatait
Díjkalkulátorunk segítségével kiválaszthatja az Önnek leginkább megfelelő kötelező biztosítási ajánlatot
A kiválasztott biztosítási ajánlat elfogadását követően szerződését kényelmesen online megkötheti
A szerződéskötéstől számított 60 napon belül a kiválasztott fizetési mód és gyakoriság alapján
